# Laábjegyzetek

“Elfogadni tudni a boldog napokat, de az örömteleneket is. Sem kicsordulni, sem elsivárulni. Sem elcsorbulni, de túl sokat sem érni. Sem szónokolni, sem elnémulni. Nem megtenni gyorsan, de nem is késlekedni. Nem hivalkodni, és nem tetszelegni: sem az éles kést, sem a díszes cserepet nem kíméli az idő. Az előbbi elcsorbul, az utóbbi színét veszti. Utat választani, de nem a sikerét hanem a boldogságét. Az uton járni, majd végig menni; a nagyságot az erénnyel, nem a szerencsével mérni. Egyszerűen boldognak lenni – disz, ragyogás, külcsin nélkül.” Taitosz

Mesés ezüst évek

Pár éve tele voltunk elképzeléssel, hogy mi mindent csinálunk közösen, mi nyolcan, akik a gimnázium óta vagyunk barátok, ha majd több szabadidőnk lesz. Mindenki elmondhatott egyet a bakancslistájából. Sok minden elhangzott, egy olyan volt, amit első helyre soroltunk...

A kibervilág veszélyei a fiatalokra

Kisunokám pár napos lovastáborban volt, ahol két kislány mobiltelefonon egy videofelvételt mutatott neki. Lovon ülő kislányokat hiányos öltözékben, akiken egy idősebb pasi legelteti a szemét. Tudni vélték, hogy az egyik kislány az én unokám. A gyerek meglepetésében...

Tehetség versus tálentum

Egész kislánykoromtól kezdve a humán értékek felé vonzódtam: izgatott, hogyan tudja az ember kihozni magából a legtöbbet és a legjobbat.  Nem véletlen ezért, hogy a számvitel tanítása ellenére és mellett a szűken vett kutatási területem az emberi tényező lett. Számos...