Elkészült a könyv ajánlása

Amikor kezembe vettem Dr. habil Varsányi Judit ajánlását a „Csipkerózsika álomba szenderül – mesés beavatás a nőiségbe” könyvemhez írt, amelyet gondos lektorálását követően készített el, szívem újra megtelt hálával és visszagondoltam első találkozásunkra, amely bizony éppen 40 éve volt:

Judit az egyetemi szakdolgozatom konzulense volt. Eredeti szakmája vegyészmérnpk volt, de – mivel pályadíjas értékelemzési munkájával tudása alaposan felértékelődőtt, meghívást kapott a Közgazdasági Egyetemre, hogy minél több hallgatónak átadhassa ismereteit. Hárman voltunk, akik elsőként írtuk nála értékelemzés témakörből a diplomamunkánkat. Akkor még nyoma sem volt asztali számítógépeknek, így az általam agyonjavítgatott, olvashatatlan jegyzetekből édesapám aprólékos, gondos munkával készítette el a gépelt kéziratot, amit aztán nagy büszkén elvittem Juditnak, a konzulensemnek. Kézbe vette, figyelmesen beleolvasgatott, időnként lelkesen ilyeneket mondott: “Hát ez nagyon jó! Zseniális! Hűha! Fantasztikus!” Majd nagy szeretettel rám nézett meleg barna tekintetével, kezébe vett egy ollót és megkérdezte: “Megengeded, hogy egy kicsit változtassak a szerkezetén?” Beleegyezően bólintottam, fogalmam sem lévén arról, mire készül. Ezután az ollóval szinte bekezdésenként szétszabdalt minden lapot, vett egy csomó üres A4-es papírt és ragasztót, majd egészen más sorrendben felragasztgatta rájuk a papírcsíkokat. Eleinte nem hittem el, hogy valóban széjjelvágja, amit édesapám fáradhatatlan kitartással legépelt nekem, aztán lassan beletörődtem, hogy ennek annyi… Az újonnan készített papírsaláta hegyet elégedetten kezembe nyomta, rám nézett rám szeretettel, és ennyit mondott: “Ági, ez tényleg nagyszerű lesz, ha újraírod!” Nem hangzott el egyetlenegy kritikai észrevétel, csak dicséret és lelkesítés. A miszlikbe vágott dolgozatban mégis ott volt a kemény kritika, de mellette a biztatás is, hogy meg fogom tudni csinálni.
…és ez még kétszer megismétlődött, mire nyomdába vihettem a dolgozatot…

Ime az ajánlása:

A „Csipkerózsika álomba szenderül – mesés beavatás a nőiségbe” könyvében Laáb Ágnes egyéni és ötletgazdag terápiás mesefeldolgozás keretében mutatja be a nővé éréshez kapcsolódó beavatásmesék szövevényes mondanivalóit, lélektani elemeit és tanulságait, a meseterápia világát, tartalmi eszközeit, szimbólumkészletét, következtetéseit, tanulságait és terápiás alkalmazási lehetőségeit.

A hét szépségre épülő meseválogatás csodás szimbólumok közvetítésével vezeti végig az olvasót a mesék mondanivalóján. Egy-egy leánygyermeki szépségre utal a Nap ragyogása, az igazgyöngy-sírás, csillagok tündöklése, a sarkig érő aranyhaj, a Holdvilág fénye, rózsák nevetése és az aranyfolyó fakadása. A szerző ezekhez társítja kiapadhatatlan forrását tudásának, szépirodalmi jártasságának, lélektani érzékének, magyarázó és következtető készségének.

Minden fejezet felveti, és megválaszolja azt a kérdést, hogy mi lehet „a mese korokon átívelő üzenete” – miért fontos a nővé éréshez a Nap-minőség, az igazgyöngy-minőség vagy például a csillag-minőség. Egy-egy válasz életre szóló üzenet a serdülőnek, miközben a szerző olyan bíztató üzenetekkel sem marad adós, mint „A szeretet mindig az adással kezdődik, … A szerelem szépsége akkor bontakozhat ki, ha egy nő már tud adni és elfogadni is.”  …Minden kislányban van egy adag intuíció… Belső hangja csalhatatlanul útba igazítja, és biztos védelmet nyújt számára a hiszékenység és vakmerőség ellen.”   „Gyöngyöket sírva az élet nagy veszteségeit is fel lehet dolgozni… a világszépség kulcsa: az áradás, adás, kibontakozás.”

Az egyes mesék sorskérdéseket vetnek fel, és életre szóló tanulságokat hordoznak – például:

• megóvható-e egy kislány a fájdalmaktól és veszteségektől;
• hogyan lehet feldolgozni a veszteségeket;
• hogyan lehet megszabadulni a függőségtől és a szenvedélybetegségektől;
• járható-e a férfias út a nők számára;
• hogyan végzi egy önmagát és másokat romboló személyiség; érdemes-e múlandó dolgokra vágyakozni;
• milyen szerepe van az áldásnak és átoknak a nővé érésben;
• miért röppen el a boldogság Kék Madara, miközben észre kellene venni, hogy ott van az orrunk előtt.

A tartalmi érdekességek közül szeretném kiemelni az archetipikus közelítést, a számmisztikai utalásokat, az orsót és a fonást, mint a nővé válás szimbólumát, a százéves álom szerepét a nővé érésben, az önismeret igényét a bírálkodásban, mint uralkodni tudást a zsigeri indulatokon, a haj mint antenna szerepét a környezetből érkező információk felfogására, és mint szexuális vonzerőt, a Pygmalion-effektust, mint az önmagát beteljesítő jóslat egyik típusát, a született és fejleszthető belső szépségeket, a nevetés teremtő erejét, mint a szavak nélküli női kommunikáció legfontosabb elemét, és a boldogságot, mint a hat szépség szinergiáját.

A meseválogatás koncepciója, magyarázatai és az egyes mesék nyomán felvetődő közelítések változatosak és gondolatokban gazdagok. A feldolgozott mesék tanulságai, a szerző gazdag fejtegetései, következtetései és terápiás ajánlásai – ismétlődő, példás logikai rendben, briliánsan megválasztott fejezetcímekkel – kiválóan eligazítanak ebben az olvasótól tiszteletre méltó szellemi erőfeszítést, de egyben felismeréseket és felüdülést feltételező munkában. A könyv minden fejezete szempontokat ad, és forgatókönyvet ajánl csoportos mesefeldolgozáshoz pedagógusoknak. Ezek az ajánlások kreatív pedagógusok kezében megmozgatják az intuíciót, lélektani és etikai tanulságaikkal komoly gyakorlati értékűek. A könyv végére került szimbólumszótár önmagában is telitalálat – nem csak informál, hanem el is gondolkodtat.

Jó szívvel ajánlom a mesék világában jártas olvasóknak, kreatív és elkötelezett pedagógusoknak, pszichoterápiás lehetőségek iránt érdeklődő szakembereknek, szülőknek, nagyszülőknek, és az olvasni szerető, problémájuk megoldását kereső serdülő fiatal lányoknak.

Varsányi Judit