Ma újraértékeltem mindazt, amit eddig a kenyérről gondoltam. Megsütöttem életem első zöld fűszeres-hagymás kenyerét. Túl azon, hogy nagyon könnyen dagasztható ez a tészta, az ízét meg sem közelítik az eddig jónak tartott kenyerek.
Hozzávalók: 200 g liszt BL55, 150 g teljes kiőrlésű liszt, 10 g vaj, 0,5 dl olívaolaj, 20 g élesztő, 15 g só kakukkfű, rozmaring, bazsalikom, babérlevél, snidling, akár levendula is, 1 fej vörös hagyma, 2-3 dl víz (érzésre), 2 kávéskanál cukor, dió vagy más magvak.
Elkészítés: A hadműveletet azzal kezdtem, hogy a kertben minden zöldfűszerből, ami terem levágtam három-négy ágat, leszedegettem a száráról és ollóval – van a konyhafiókban egy jó minőségű önélező ollóm kifejezetten a zöldfűszerek vágására, mert nekem ez így sokkal egyszerűbb, egyenletesebb és apróbb lesz, mintha deszkán aprítanám fel őket – felvágtam. Ezután beleszitáltam egy tálba a kétféle lisztet, az összemorzsolt vajjal, olajjal, cukorral, sóval és az apróra vágott zöldfűszerekkel valamint a langyos vízben már egy kicsit megfuttatott élesztővel összekevertem és gyúrtam, – időnként érzéssel egy kis langyos vizet adagolva a tésztához – amíg el nem vált a kezemtől és a táltól. Elég hamar, kb. 8 perc alatt összeállt a massza, ekkor letakartam és félretettem, míg egy hatalmas hagymát apró kockára fel nem vágtam és az összes fellelhető magot, amit találtam a spejzban össze nem szedtem. A diót deszkán kicsit megvágtam, volt még szezámmagom, lenmagom, napraforgómagom és egy kis mákom, ezt szépen mind beledolgoztam a tésztába a hagymával együtt. (Az eredeti recept ugyan csak díszítésre ajánlotta a diót és a magokat, én azonban úgy gondoltam, hogy a magos kenyeret nálunk mindenki szereti, menjen csak szépen, egyenletesen bele. Utána egyenesen a sütőpapírral kibélelt kenyérsütő formába tettem, ismét letakartam és betettem a kb. 40 fokra előmelegített sütőbe kelni, kivárva, míg majdnem a sütőforma tetejéig meg nem dagadt a kenyértészta.
Mikor megkelt, a sütőt 190 fokosra állítottam és kb. 40-50 percig kellett sütni, de már 20 perc után olyan finom illat terjengett az egész házban, hogy alig győztük kivárni míg végre kisült a kenyér.
Ez a fűszeres kenyér önmagában is felséges étel, legfeljebb egy kis vajat érdemes rátenni.
Megfogadtam, hogy hacsak tehetem, ilyet fogok sütni és elfelejtjük a bolti kenyereket. Legközelebb próbálok az lisztek arányán változtatni, megnézem, mi történik, ha megnövelem a teljes kiőrlésű liszt arányát.