Vannak igen jó filmek, amelyekben idősöső nők játszanak. Szerepeik kapcsán – amit és ahogyan megformálnak – sok mindenre rávezetnek abból, hogy mi az, amit a kor, az élettapasztalat megtanított nekik. Mitől tudnak szépek lenni, ha szépek, és hogyan tudják bölcsen megélni az öregedést és az elmúlást, ha ugyan tudják.

Elsőként újranéztem az utóbbi évek egyik igen sikeres francia filmjét ebből a szempontból, a “Nem beszélek zöldségeket”, Gérard Depardieu és Giséle Casadesus főszereplésével. Mindkét színészi alakítás páratlan, engem most mégis a film forgatásakor 98 éves színésznő érdekelt. Giséle 103 évesen halt meg 2017-ben, egész életében filmezett és számos könyvet is írt. Valójában sosem vonult vissza és ezt a filmet egyfajta jutalomjátéknak tekintette, amit nagy örömmel játszott el.

Próbáltam megfejteni a varázslatosan megformált idős asszony, Margeritt csodájának titkait:
– törékenység – apró termetű, “madárcsontú” – szöges ellentéte a nagydarab behemót férfinak, aki nem véletlenül hasonlítja a galambokhoz.
– összerendezettség: kívül-belül harmonikus jelenség, mozdulatai finomak, járása kecses. Öltözéke visszafogottan elegáns. Magával ragadó személyisége ott rejtőzik a legapróbb gesztusaiban is, ahogy megfogja a teáskannát vagy a nagyítóval a könyve fölé hajolva olvassa a sorokat.
– fiatalosság: szemei beszédesek, élénkek, tekintete vidám, figyelmes. Kora ellenére érződik minden megnyilvánulásából a rugalmasság és a hajlékonyság.
– szerény visszafogottság: páratlan műveltségét, olvasottságát, életbölcsességét, tapasztalatát okosan használja, de sosem fitogtatja, amikor értő figyelemmel, megértéssel és mély együttérzéséssel fordul műveletlen és esetlen barátjához.
– emberismeret: csodálatos, ahogy ösztönösen mindig olyasmit tud mondani a gyerekként elhanyagolt, megalázott, szeretetéhségtől szenvedő férfinak, amivel óvatosan gyógyítgatja életsebeit. Nem kezeli le, nem neveti ki. Észrevétlenül terelgeti a betűk, a könyvek felfedezése által feltáruló lehetőségek felé.
– anyáskodás: a gyermektelen idős hölgyből Germein előhívja az anyai ösztönöket és azt a fajta elfogadó, feltétel nélküli szeretetet, ahogy az anyák tudnak mély felelősségérzettel törődni, odafordulni és tiszteletet érezni.
… és ha mindezt egyetlen szóba akarnám sűríteni, az a szerethetőség lenne.
A videa csatornán nézhető meg.