Elkészítettem a könyvemben szereplő valamennyi mesét nézhető, hallgatható formában és feltöltöttem mesecsatornáimra. Ebben a bejegyzésben azt a sorrendet követem, ahogy a könyvben szerepelnek egymás után a mesék.
I. Csipkerózsika
Csipkerózsika története nagyon pontosan mutatja be a mese nyelvén a serdülőkor belső érési folyamatát. Nem elijeszt, hanem szép mesei kódokon keresztül avatja be a kislányokat a felnőtté válás nehézségeibe és szépségeibe.
I/A. Mit kapott áldásként Csipkerózsika a tudós asszonyoktól?
A keresztelőre meghívott tudós asszonyok a mesében tizenketten vannak. Ahol tizenkettő feltűnik egy mesében, tudni lehet, hogy megjelent a tizenkét archetípus, azaz az emberi viselkedésre jellemző tizenkét ősi mintázat. Elképzeltem, hogy melyiktől mit kaphatott az újszülött királylány, és azt is, hogy az átkot szóró tizenharmadik ki volt valójában, és hogyan egészíti ki az áldásokat a jókívánságokként megfogalmazott erők és képességek elfojtott aspektusaival. A diasorban megjelenő tudós asszonyokat Horváth Csanád álmodta meg, aki könyvem illusztrátora. Gyönyörűek az egyes fejezetcímekhez készülő képei, de ezek egyelőre még maradjanak meglepetések!
II. Pirosbúbocska
A Grimm testvérek meséje sok-sok rejtett üzenet tárháza, jól illik a beavatásmesék sorába, mert a sűrű erdő a nőiséget, a benne portyázó farkas a férfi-nő kapcsolat még feltáratlan, felfedezésre váró életterületét jelképezi. Ezer szépségével és veszélyével, fény és árnyoldalával.
III. Világszép Ilonka
helyette egyelőre: Világszép Vaszilisza
A világszép lányokról szóló mesék azért (is) fontosak a beavatásmesék sorában, mert ezek a történetek megmutatják, hogyan, mitől válhat egy eleve szép lány ezerszeres szépségűvé nővé cseperedése során.
IV. A piros cipők
Andersen komor története a függőség, a szenvedélybetegség kialakulásának tűpontos leírása, ezért nehezen hagyható ki a beavatásmesék sorából. Nem esti mesének való, és inkább csak felső tagozatosoknak ajánlott.
V. Térdszéli Katica
A férfiak észjárásán túlmutatni képes, erőszakmentes női kommunikáció megfűszerezve a nevetéssel, jókedvvel fontos tanítása a női beavatásnak. Térdszéli Katica története jól mutatja, hogyan képes egy okos leányzó furfangjaival nemcsak túljárni a király eszén, de elnyerni a szívét is.
(Ezt a mesét Moltvai Petra annyira aranyosan meséli, hogy úgy érzem vele nem szabad versenyeznem.)
VI. Hófejírke
A gonosz mostoha típusú mesék azért fontosak a beavatásmesék sorában, mert segítenek felismerni, hogy a mohó férfivágy mellett a nővé cseperedő kislányok fejlődését és boldogulását legtöbbször saját nemük képviselői gátolják!
VII. Hamupipőke
A Hamupipőke a kislányok egyik legkedvesebb meséje és klasszikus beavatásmesének tekinthető. Abban erősít meg, hogy a belső értékek a piszkos, rongyos ruhán is átragyognak.
VIII. A Kék Madár
A nővé érés beavatásmeséit Maeterlinck meséje a Kék Madárról zárja. „Boldogan éltek, míg meg nem haltak” – és ahány mese, annyiféle jelentést kaphat, hogy kinek mi testesíti meg a boldogságot.
Ha érdekelnek e mesék mélyebb üzenetei is, akkor jegyezd elő a “Csipkerózsika álomba szenderül – mesés beavatás a nőiségről” könyvemet most kedvezményes áron!