Az üzleti életben a stratégiaalkotás egyik legfontosabb eleme a közös jövőkép “vízionálása”, amelyhez hozzá lehet kapcsolni a vállalat küldetését, krédóját. A személyes életönkben sincs ez másképpen. A legszebb, legnagyobb hatást kifejtő víziókat a művészi érzékenységgel megáldott tehetségek, írók, költők zenezerzők képesek leginkább megfogalmazni.

Jövőkép (Vision)

Elsőként az “Imagine” jut eszembe: John Lennon, a Beatles együttes alapító tagja 1971-ben alkotta meg talán legnépszerűbb dalát, amely előrevetít egy jobb, élhetőbb világot. Dallama és gondolatai oly szépek, hogy ez a mű méltán vált a világbéke himnuszává, az emberiség jövőképévé:

Persze a kifinomult érzékenység sokszor vetít előre komor, a világ végéről szóló látomásokat, ám még ezeken is átcsillan az élni akarás, az élet értelmébe vetett hit. József Attila “Kertész leszek” című versét  Bródy János dallamával így formája Koncz Zsuzsa jövőképpé:

Krédó

Az én – ma már megmosolyogni valóan idealista, “világmegváltó” – nemzedékemnek egyéni és csoportos küldetéstudatát Adamis Anna fogalmazta meg talán a legkifejezőbben a “Képzelt riport egy amerikai popfesztiválra” című musical két dalában is:

ADAMIS ANNA: “ARRA SZÜLETTEM

hogy kisgyerek legyek,
anyám mellett játsszam hosszú éveket,
arra születtem, hogy felnőtt is legyek,
s megértsem a szóból azt, amit lehet,
s végül arra jöttem én e világra,
hogy hinni tudjam: nem vagyok hiába.

Arra születtem, hogy megszeressenek,
s megszeressem én is azt, akit lehet,
arra születtem, hogy boldog is legyek,
s továbbadjam egyszer az életemet,
s végül arra jöttem én e világra,
hogy belehalnom se kelljen hiába.”

“És mi arra születtünk, hogy a föld sebeit begyógyítsuk,
életünkön át, életünkön át,
Arra születtünk, hogy mindig menjünk, meg ne álljunk,
induljunk tovább, induljunk tovább.
A holnapoknak minden kulcsa két kezedben van,
Nyitott szemmel álmodom, de nem vagyok magam.
Arra születtünk, hogy tiszta szívvel szerethessünk,
boldogok legyünk, boldogok legyünk,

Arra születtünk, hogy mégse dobjuk el hitünket,
hogyha szenvedünk, hogyha szenvedünk.
Mint a mécses világítson egész életed,
Fordulj felém, ha megérted, mit mondok neked.
Arra születtünk, hogy napsugárba kapaszkodjunk,
nem baj, hogyha fáj, nem baj, hogyha fáj,
arra születtünk, tiszta legyen még a szívünk,
s játszunk még tovább, játszunk még tovább. Hé, hé, hé(2X)
arra születtünk, tiszta legyen még a szívünk,
s játszunk még tovább, játszunk még tovább.”

 

Én is megfogalmaztam a saját hitvallásomat:

Az én krédóm

Töretlenül hiszek a bizalom, az őszinteség, az együttérzés és a szeretet mindent átható erejében.
Hiszek az emberben, abban, hogy képes jobbá válni, nemesedni mindenki, ha ehhez bátorítást, támogatást kap,. Ha saját magát elfogadja, szeretni tudja, képessé válhat mások elfogadására és szeretetére is.
Hiszek egy mainál jobb, élhetőbb emberi társadalomban, ahol a szellem teremtő ereje lelki nagysággal és cselekvő tenni akarással párosul.
Hiszek saját nemzedékemben, abban, hogy süthet még ránk is – egy kicsit – a nap, és az utánunk jövő generációk nem löknek félre bennünket csak azért, hogy kicsivel hamarabb célba érjenek. Ehhez azonban a “Ratkó gyerekeknek” ki kell gyógyulniuk identitás zavarukból, hiszen az én nemzedékem közül sokan vannak, akik vallási nevelést már nem kaptak, ám az értékrendjük alapját képező marxista-materialista elvekben meghasonultak, s így súlyos értékrend-válságba kerültek. Szeretném, ha gondolataimból erőt és hitet merítenének és – hozzám hasonlóan – megkísérelnék újraszőni értékrendjük tépett darabjait.
Hiszek a fiatalokban! Remélem, hogy a humanizmusba vetett hitem a fiatalabb generációk lelkét is megérintheti, hiszen az ő feladatuk, hogy ebben az értékvesztett társadalomban hidat építsenek a magyar nemzet felemelkedésén fáradozó nagyszerű ősök és jövő kiválóságai között.

Jókainál hitelesebben nehéz lenne szavakba önteni, mit várok a fiataloktól – ő a tiszteletére rendezett Jókai jubileumon így szólt a magyar ifjúság díszmagyarba öltözött küldöttségéhez:

“Légy üdvöz, hazám reménye, ifjú Magyarország!…
Vedd a munkát komolyan s az életet derülten.
Ne pazarold el, de ne is tagadd meg érzéseidet.
Tanulj a külföld tudományából, de ne utánozd az idegent.
Hagyd el a régiek hibáit: de tartsd meg az ősi erényeket.
Ne «arany fiatalsága», de aczél fiatalsága légy nemzetednek.
A jövendő terhe vállaidon fekszik: légy erős, légy törhetetlen,
hogy azt diadalmasan elviselhesd.
Mi egy szabad hazát adunk nektek örökségbe s a túlvilágról is eljövünk számon kérni, hogy tartottátok fenn a magyarok hazáját.
Isten vezéreljen minden pályátokon.”

Az idézet forrása: Jókai Mór összes művei C. kötet A Jókai-Jubileum és a nemzeti díszkiadás története Budapest, Révai testvérek kiadása, 1898. 46. oldal

Értékek

Ha van megálmodott jövőkép, hit és küldetéstudat is a megvalósításhoz, fontos, hoz mindez összecsengjen a legfontosabb értékekkel, úgy is mondhatnám, hogy életünk vezérlő értékeivel. Erre is van szép példa:

Stratégia

Hiába álmodunk nagyokat, szépeket, ha a kivitelezéshez nincs erő, kitartás, lelkesedés. Erre figyelmeztet Váczi Mihály “Még nem elég!” című, örök érvényű verse:

Nem elég megborzongni
De lelkesedni kell!
Nem elég fellobogni,
de mindig égni kell!
És nem elég csak égni
Fagyot is bírjon el,
Ki acél akar lenni,
Suhogni élivel.

Nem elég álmodozni,
Egy nagy-nagy álom kell!
Nem elég megérezni
de felismerni kell!
Nem elég sejteni,
Hogy milyen kor jön el;
Jövõnket? tudni kell!

Nem elég a célt látni;
Járható útja kell!
Nem elég útra kelni,
Az úton menni kell
Egyedül is! Elsõnek,
Elöl indulni el!
Nem elég elindulni,
de mást is hívni kell!
S csak az hívjon magával,
Aki vezetni mer!

Nem elég a jóra vágyni:
A jót akarni kell!
És nem elég akarni:
De tenni, tenni kell!
A jószándék kevés!
Több kell:- az értelem!
Mit ér a hûvös ész?!
Több kell: -az érzelem!
Ám nemcsak holmi érzés,
De seb és szenvedély,
Keresni, hogy miért élj,
Szeress, szenvedj, remélj!

Nem elég-a Világért!
Több kell: -a nemzetért!
Nem elég: -a Hazáért
Több kell most: -népedért.
Nem elég: Igazságért!
– Küzdj azok igazáért,
Kiké a szabadság rég,
csak nem látják még,
hogy nem elég!
Még nem elég!

Mire képes így együtt a vízió, a misszió, a stratégiai célkitűzés és a sikerbe vetett töretlen hit?
…Vangelis felejthetetlen zenéje egy nagyszabású álom beteljesítésének, Amerika felfedezésének állít emléket néhány percben: