A “Csipkerózsika álomba szenderül – kislányok mesés beavatása a nőiségbe” cimű könyvemet mostantól kedvezményesen tudod megrendelni.
Sokan azért utasítják el a meséket, mert úgy vélik, hogy a varázsmesék szereplői és a mesei történetek nagyon messze esnek a valóságtól. Pedig a könyvemben szereplő mesék mindegyikének fontos üzenetei vannak jelen életünk aktuális, megoldatlan problémáira is:

“– Pirosbúbocska: ebben a klasszikus Piroska és a farkas mesében a farkas éppúgy lehet egy szexuálisan aberrált családtag vagy idegen, mint a fiatal lányokat prédának

tekintő szex- vagy szervkereskedő.
– A Világszép Ilonka története rávezetheti a kislányokat arra, hogy a külső szépség szempillantás alatt semmivé válhat, valamint arra is, hogy a veszteséget fel kell dolgozni ahhoz, hogy világszépéből ezerszeres szépségűvé válhassanak.
– A piros cipők című Andersen mese annyira brutálisan a függőségek és szenvedélybetegségek meséje, hogy ezt csak kissé nagyobb, 10–12 éves lányoknak mesélném, de mindenképpen mesélném.
– Térdszéli Katica és valamennyi okos lány mese abban a – ma igen aktuális – kérdésben segít eligazodni, hogy járható-e a férfias út a nők számára? Vajon csak férfi módon, nőiségünk feladásával tudunk karriert építeni? Esetleg meg lehetne próbálkozni azzal, hogy saját női erőforrásainkat vessük latba és szelíden, kacagva vezessük a jó irányba az erősebb nemet, megtartva abban a hitben, hogy ez az ő választása volt?
– A Hófejírke történetében a királyné tűpontos rajzolat a beteges nárcizmusról és kíméletlenül megmutatja, hogyan végzi tüzes cipőjében egy ilyen másokat és önmagát rongáló személyiség. Felveti a mese azt is, mennyire érdemes múlandó dolgok (szépség, fiatalság) után ácsingózni?
– Hamupipőke története annyira benne él a kislányok képzeletében, hogy újabb és újabb mai feldolgozásai vannak, például a „Sabrina” vagy a „Micsoda nő” és élteti bennünk a reményt, hogy eljön álmaink hercege, hogy ne érjük be kevesebbel, csak a tökéletessel!
– A Kék Madár meséje, noha ezeréves, a ma embere éppúgy máshol keresi a boldogságot, hiába van végig az orra előtt.
– Csipkerózsika azért maradt e felsorolás végére, mert ez talán az egyik legfontosabb beavatásmese, mivel ebben bukkanhatunk nyomára a női beavatás egy nagyon jellemző
aktusának: az áldásnak. A meséből kiderül, hogy a nővé érés során mekkora jelentősége van az áldásoknak és az átkoknak. Csipkerózsikán beteljesül az enyhített átok és tizenötévesen álomba szenderül – és ha nem is száz évig tart, de addig mindenképpen érdemes „átaludnia” a nővé érést, amíg még csak fizikai értelemben nő, de valójában még nagyon sérülékeny kislány.”

Mesék esetében értelmetlenek az olyan minősítések, hogy régi ésmodern vagy jó és rossz – a mese az mese! Ám ha már mindenáron kategorizálni akarnánk a most felsorolt meséket, ezek – kettő kivételével – a varázsmesék kategóriájába tartoznak, amelyeknek régen is most is ugyanaz volt a céljuk: megmutatni azokat a viselkedési mintát, amelyekkel a legreménytelenebb helyzetből is van kivezető út, és elérhető a megbomlott REND helyreállítása. Jómagam ezért mesélek már egy ideje olyan meséket unokámnak, amelyek a kislánykorról, a nővé érésről, a párválasztásról, az anyaságról, a nőiség hanyatlásáról szólnak.