Tegnap elkészültem a tananyag első változatával. Hajnaltól dolgoztam rajta megfeszített munkával, még úszni sem mentem, annyira szerettem volna készen lenni vele. Mikor négy órakor elküldtem és fellélegeztem, bepótoltam a reggeli úszást is egyben leúsztam a napi két órámat, amelyet a szabadság idejére kitűztem magamnak.

Úszás közben arra is rájöttem, hogy miért ment olyan szokatlanul könnyen a Stratégiai kontrolling tananyag írása. Azért, mert minden, amit leírtam, az nemcsak írott maszlag, másoktól átvett gondolatok halmaza, hanem csupa olyasmi, amit életem során magam is megéltem, megtapasztaltam, kipróbáltam és működőképesnek tartok. És ha az ember ilyesmiről írhat, akkor mit számít, hogy beszabályozzák a karakterek számát és egyéb – abszolút lényegtelen – formai kellékeket. Mondjuk azt számít, hogy talán előszőr életemben magamra vettem a fegyelem béklyóját a tartalom, a fontos mondanivaló kedvéért. Az hagyján, hogy magamra vette, de nem éreztem terhesnek! Pedig korábban az ilyen mondvacsinált, felesleges szabályok ellen azonnal fellázadtam, de most még ez is belefért…

Régóta tudom, hogy engem az úszás a második órában flow-ba juttat. Hogy mi az a flow? Egész pontosan el tudom mondani neked, mert – miközben magam is átéltem, és azon ujjongtam a vízben, hogy végre most visszatérhetek a saját „Ráadáskarrier pályaelhagyóknak” online tananyagom befejezéséhez – örömmel nyugtáztam, hogy a flow-ról szóló hangos diasorom már készen van.

No, szóval mi is ez a flow? „A flow jelenség az öröm, a boldogságélmény kimeríthetetlen forrása, amely minden korosztály, náció sajátja lehet kortól és nemtől függetlenül. A kifejezés Csikszentmihályi Mihálytól – magyar származású Amerikában élő pszichológustól származik, aki az örömöt okozó tevékenységek során fellépő pszichés állapotot nevezte el „flow”-jelenségnek. Ha érdekel, mit mond erről, keríts időt arra, hogy megnézd 18 perces TED előadását.

Az állatvilágban a flow-élmény természetes állapot. A delfincsapat játékos, ficánkoló tagjai például egész életükben részesei a csapathoz tartozás biztonságából és erejéből adódó flow-élménynek. Egy-egy delfin egyénileg is virtuóz játékos, a csapathoz tartozás számára ezért nem kényszerű választás eredménye, hanem annak a felismerése, hogy együtt lenni jobb, mint társtalanul, magányosan.

Kisgyerekként te is tökéletesen a jelenben éltél, és gyakran volt részed flow-élményben. Akkor is, amikor percekig mozdulatlanul szemléltél egy hangyát a fűben, és akkor is, amikor ég felé röptetett a hinta. A gyerekek a jelenben élnek, nem is értik, mit jelent az, hogy mindjárt vagy majd holnap: számukra csak az itt és a most a reális valóság.

A pubertás és a fiatal felnőtt kor is számos flow élményt tartogat. Hiszen erre az időszakra esnek a világmegváltó baráti beszélgetések, az egyéni és csapatsportok vagy más, kihívást jelentő versenyek nagy erőpróbái, végül de nem utolsósorbanez ez a korszak a másik nem felfedezésének időszaka – ami bizony flow élmény a javából!

Felnőtt korrra azonban a flow megélésének lehetősége jobbára a szabadidős tevékenységekbe szorul vissza. Flow állapotba kerül a sárkányrepülő, aki – miközben felülemelkedik a gravitáción – a madarakhoz hasonlóan keresi a fel és leszálló légáramokat és átélheti a repülés páratlan élményét. Belesimul a környezetbe és részesévé válik az ott zajló törvényszerűségeknek. Ugyanezt teszi a síelő is, amikor élvezi a lefelé siklás örömét, kihasználja a gyorsulás törvényét, és sosem akarna hegynek felfelé siklani…

Történelmi források szerint Michelangelo a Sixtus-kápolna mennyezetfreskóját flow állapotban festette. A mennyezet több mint 520 négyzetméter, ami körülbelül két teniszpálya felületének felel meg. Michelangelo öt évet töltött a hátán fekve, igen kényelmetlen helyzetben az állványzaton. Miközben dolgozott se nem evett, se nem ivott, szinte alig aludt, mégis, mikor lejött az állványokról, inkább felfrissültnek látták, semmint kimerültnek. Ez azért volt lehetséges, mert örömteli munkájában teljesen feloldódott.

A flow tehát olyan állapotot jelent, amikor energiáidat számodra értelmes cselekvésre fordítod és teljesen elmélyülsz, feloldódsz ebben a tevékenységben. Olyannyira, hogy megváltozik az idő érzékelése, észre sem veszed az idő múlását, megszűnik számodra a külvilág. Bármilyen tevékenység kiválthatja ezt az érzést, amikor a pszichikus energia erőfeszítés nélkül áramlik benned. Gyakorlatilag eggyé válsz azzal, amit csinálsz, tested erőlködés nélkül végzi el, amit elméd akar, és eközben úgy érzed, valami különleges dolgot élsz át. Az ilyen önmagáért végzett, ún. autotelikus élményben akkor lehet részed, amikor magáért a tevékenység öröméért csinálsz valamit, nem valamilyen remélt haszon miatt. (Az autotelikus azt jelenti: önmagáért végzett. Görög eredetű szó, az „auto” jelentése ön-, a „telos” pedig cél jelent),

Az ilyen tevékenység önmagában jutalmazó értékű. A flow-élmény átélése nem a tartalomtól függ, hanem a tevékenység minőségétől és attól a jó érzéstől, hogy teljes erőbedobással és figyelemösszpontosítással képes vagy megcsinálni. Akiknek gyakran van flow-élménye, azoknak az életminősége is jobb. Ezek az örömteli pillanatok megsokszorozzák a pozitív energiáidat, egészségesebbé és boldogabbá, egyszersmind eredményesebbé és sikeresebbé válhatsz általuk!

Fontos ezért, hogy minden napodban legyen valamilyen flow élményedet, és ha megértetted, hogy ez valójában a jó életminőség talán legfontosabb záloga, nem bízhatod a véletlenre! Tudatosan építsd be mindennapjaidba az örömforrásokat, és szoríts ki minden akadályt, ami meggátolhatná, hogy hozzájuss a napi örömadagodhoz! Pl. a reggeli dugóban ne a vészterhes híreket hallgasd, legyen kéznél olyan zenei anyagod, amin kedvenc zenéid vannak, amelyek jó kedvre hangolnak. Változtasd meg az eddigi borúlátó hozzáállásod és láss félig tele poharat ott, ahol eddig félig már üreset láttál! Minden nap legyen egy félórád arra, hogy szertartásosan élvezd ki a kávé vagy teaivás örömét, apránként elkortyolgatva a fejedelmi italt. Találd meg azt a mozgásformát, amely garantáltan flow állapotba juttat. Okozzon örömöt a rákészülés, maga a mozgásélmény és utána a jó közérzet is. Élvezd a természet szépségeit és ebben a békés környezetben találj rá önmagadra, relaxálj, meditálj. Keresd a gyerekek, a nálad fiatalabbak társaságát, és élvezd ahogy kölcsönösen töltődtök egymás társaságában.

És soha ne mondd, hogy már késő! Louise L. Hay, számos az élet igenlésére bátorító könyv szerzője 80 évesen kezdett el táncolni tanulni és nagy örömét lelte ezekben a táncórákban. Nagyjából eddig tartott, míg törölni tudta elméjéből, hogy tanára kisiskolás korában azt mondta, ne táncoljon, mert túl magas hozzá. Volt neked is olyan önkifejezési módod, amiben örömödet lelted, de valaki lebeszélt róla? Csak rajtad áll, hogy még mindig hiszel neki, vagy magadban hiszel és kipróbálod magad ebben a neked rendelt önkifejezési módban! Louise L. Hay megtalálta a saját örömforrásait, de ennyivel nem érte be: naponta meg is erősítette, tudatosította önmagában, hogy életében minden rendben van. Az ilyen megerősítő, önelfogó, önmagunkkal békét kötó pozitív üzenetek elképesztő változásokat képesek elindítani bensőnkben. Lehet, hogy kételkedsz abban, hogy nálad ez működne, de mi veszteni valód van? Egy próbát megér!”

Hát ennyi az mp4 videó szöveges része, mindezt képeel hanggal, effektekkel fűszerezve bárki meg is nézheti rövidesen, aki érdekel a Ráadáskarrier pályaelhagyóknak online tananyagom, amelyre – már most elárulom – az első száz jelentkező kedvezményt kap!

És mindez úszás közben jutott eszembe. Mert számomra az úszás az a mozgásforma, ami az első 60 perc után meghozza a flow-t. Mondhatom, varázslatos érzés! És már a gondolata is flowba juttat, hogy ezt még több mint három hétig – most már a határidős feladat nyomásától is felszabadulva nap, mint nap megtehetem!