Eötvös Károly – Utazás a Balaton körül

A Balaton melletti pihenés eszembe juttatja, milyen nagyszerű élmény volt pár éve ezt a könyvet olvasnom. Szeretem Eötvös Károly írásait. Élvezetesen, jó stílusban ír, de ha nagyon őszinte akarok lenni, azért szeretem, mert szinte minden fontos személyiséget ismert, aki a reformkor és az azt követő időszak meghatározó figurája volt és rengeteg történetet tud róluk. Írásai tehát kicsit olyanok, mintha az 1800 évek végén egy kávéházban tárgyalnánk meg az ott megforduló híres emberek viselt dolgait, és lenne körünkben egy bennfentes ügyvéd, szépíró, aki szívesen megosztaná velünk jólértesült, autentikusnak tűnő információit.

Eötvös Károly mellszobra Balatonfüreden a Horváth-ház előtti kis parkban áll. Gerendai Antal műve.

“Kevés magyar író akad, akivel életében oly elismeréssel és oly szenvedélyes gyűlölettel foglalkozott a hazai és a világsajtó, mint Eötvös Károllyal.” – írja róla Szalai Károly az „Utazás a Balaton körül” utószavában. ” Följutott a népszerűség csúcsaira, és belesüllyedt a fullasztó magányba, elhagyatottságba. Világraszóló diadalokat vívott ki a tárgyalóteremben, és megérte ügyvédi irodája csődjét. Kezdeti írói sikereit fölcserélte a jogi pályáért, s amikor kikopott az ügyvédkedésből, a politikából, hajlott korban, rendkívüli életművet hozott létre. Más író évtizedekig küzd és kilincsel, amíg akad kiadó, amely vállalja műveinek gyűjteményes kiadását. Eötvös Károly úgyszólván a díszkiadás számára írta meg műveit. S nem is keveset, huszonnégy kötetet. Jó néhány könyve rögtön elfogyott, s több kiadást ért meg, de népszerűségével szinte egy időben, az irodalomtörténeti értékelés szerint, a magyar irodalom perifériájára szorult. És máig is ott rekedt.”

A könyv a XX. század elején igen sikeres és népszerű volt, igen sokszor kiadták, napjainkban kevésbé ismert pedig méltán tarthat számot országos érdeklődésre, és minden, a Balatont kedvelő ember kötelező, de legalábbis ajánlott olvasmánya kellene, hogy legyen.

Az „Utazás a Balaton körül” nem egyszerűen csak egy regény: anekdotagyűjtemény, történelemkönyv, útikönyv is egyben. Olvasása olyan, mintha egy kedves, bőbeszédű, sokat látott öreg barátunkat hallgatnánk hajnalba nyúló borozgatás közben a lugas vagy borospince asztalánál. Az öt XIX. századi utazó balatoni élményei köré font történetekben egyaránt megelevenednek történelmi alakok – Széchenyi István, RanolderJános püspök, Kisfaludy Sándor, SobriJóska – és egyszerű parasztemberek, borosgazdák, halászok.
Megtudhatjuk, miért párbajozott a tihanyi várkapitány a jégen, tanúi lehetünk a balatoni csúcstalálkozónak Jellasiccsal, és beavatottjai számtalan más történelmi esemény háttértörténetének. Megismerhetjük az első balatonfüredi kőszínház létrehozását, a korabeli vendégszeretetet, az akkor még csak az ide érkező vendégek által élvezett fürdőéletet, a borospincék világát, a gyönyörű tájat, a gőzhajózás megindításának nem ismert körülményeit, és azt is, miféle jelentősége volt valaha a balatonalmádi Határ csárda mestergerendájának.