Balatonalmádi almafáiról kapta nevét. Majd gazdagon termő szőlőterületei voltak, míg a filoxéra járvány után fürdővárossá nem alakult. A 19. század végétől a szőlőültetvények helyén egymás után nőttek ki a földből a szebbnél szebb villák és vált Balatonalmádi egyre felkapottabb gyógyüdülőhellyé.

Györgyi Dénes (1886-1961) műépítész, tanár akkor került kapcsolatba a Balaton vidékével, elsősorban Balatonalmádival, amikor 1919-ben megnősült és tanítványát, Grofcsik Emíliát vette feleségül. Több szép épület tervével gazdagította Balatonalmádit, többek között az 1934-ben saját tervei alapján felépített nyaralójával, amely ma a Magyar Tudományos Akadémia üdülője. Az 1943-ban készült felvételen jól látható a villa eredeti szépségébenl.

Különös érzés – immár harmadszor – ezen a helyen, Györgyi Dénes egykori nyaralójának jobb szárnyában pihenni és alkotni, ami a csodaszép üvegverandás nappali mellett helyezkedik el és a képen az előtte álló fától éppen nem látszik.

A villa 1943-ban, kertjében a Györgyi család néhány tagjával

Milyen lehetett eredetileg a Györgyi villa?

Egy ilyen régi villa borzasztóan megmozgatja a fantáziámat. Már pár éve a Jókai villában is úgy jártam fel és alá, hogy elképzeltem, hol írhatott Jókay, hogyan biztosította a nyugalmát felesége, Laborfalvi Róza, aki szigorú rendet tartott, és addig nem tálalták fel az ebédet, amíg Mórickája a napi penzumot meg nem írta.

Györgyi Dénes egykori nyaralójában jelenleg a földszinten egy hatalmas társalgó üveges verandával és télikerttel, egy önálló lakrész szobával, konyhával, fürdőszobával és külön WC-vel (itt lakunk most mi a férjemmel), valamint az üdülővezetői iroda és a lépcsőfeljáró az emeletre, ahol az üdülővendégek részére további négy szoba van fürdőszobával.

A ház jelenlegi formájában már csak nyomaiban őrzi az eredeti beosztását. Megtaláltam viszont két, Györgyi Dénes által a debreceni Tudományegyetem részére tervezett, társasház tanári lakásának alaprajzát, egy egyszintest és egy kétszintest.

Valószínűnek tartom, hogy e két tervrajzot ötvözhette az építészmérnök-tulajdonos, amikor öt évvel később felépíttette a család nyaralóját Balatonalmádiban. Követte a korábbi, már jól bevált koncepcióját: a földszinten tágas fogadótér, nappali, ebédlő, dolgozó, hálószoba, WC, kamra, konyha, tálaló, míg az emeleten további hálószobák, nagy garderob és fürdőszoba – valamint a debreceni alaprajzhoz képest új elem egy hatalmas terasz és egy kisebb erkély az emeleten, ahonnan akkor még teljes szépségében látható volt a Balaton. (Mára már olyan nagyok a fák, amiket talán még ő maga ültetett, hogy a gyönyörű kertre van kilátás, a Balatont már innen nem látni.)

A Györgyi villa ma

Egész életemben egy ilyen alkotásra inspiráló, balatoni nyaralóra vágytam. Sajátra sohasem futotta, de ez így, ha lehet még tökéletesebb. Itt kezdtem el írni egy éve a “Csipkerózsika álomba szenderül – kislányok mesés beavatása a nőiségbe” könyvemet és – kis szerencsével, ha minden jól alakul – itt fogom a kezembe venni az első nyomdából kihozott kötetet, amikor fiam meglátogat a hét végén.