Hogyan fecséreljük el
életünket lényegtelen dolgokra?

Stephen Coves ennek demonstrálására nagy közönség előtt kért egy önként jelentkezőt és a következő feladatot adta neki: Az asztalon állt egy nagy üveg, félig megtöltve homokkal, mellette néhány nagyobb és több kisebb kő. Az az önkéntes feladata, hogy valamennyi követ tegye bele az üvegbe. Rövid próbálkozás után kiderült, hogy alig néhány kővel megtelik az üveg és egy csomó még az asztalon van, tehát a feladat teljesítése lehetetlennek tűnik. Ekkor Covey azt mondta, most próbálkozzunk másképp: Elővett egy pontosan ugyanolyan üveget, és szépen elkezdte beletenni a legnagyobb köveket, majd azt követőn a nagyobbaktól a kisebbek felé haladva az összes többit. Hihetetlen, de most mind elfér szépen az üvegben!

Ezután fogták a másik üveget és a homokot lassan elkezdték az üvegbe csorgatni. A homok minden rést kitöltött a kövek között és a végén kiürült az üveg! (Volt egy professzor Covey követői között, aki ezt még azzal is megtoldotta, hogy „és a jól végzett munka után egy pohár sör még belefér!” felkiáltással még a sört is belecsorgatta az üvegbe…)