Valóban léteztek unikornisok?

Az ősi unikornis

Élt a földön egy állat Szibéria nyugati felén, a mai Kelet-Kazahsztánban, nagy és csúnya volt, ám koponyacsontjából jókora szarv nőtt ki. A különleges kinövésük miatt a szakemberek között is gyakran unikornisoknak, vagyis egyszarvúaknak nevezett állatokról eddig úgy vélték, hogy 350 ezer évvel ezelőtt kihaltak, azonban egy új régészeti feltárás szerint még 29 ezer évvel ezelőtt, tehát a modern ember mellett is felbukkanhattak a végtelen rónaságon. Az ősi unikornis (latin neve: Elasmotherium sibiricum) nagyobb volt minden eddig ismert orrszarvúfajnál, a rinocéroszfélék családjába tartozott. Azonban érdemes megemlíteni, hogy míg az orrszarvú szarva 80-90 centiméter körül mozog, a távoli őse több mint két méteres tülökkel büszkélkedhetett. Öt-hat tonnát nyomott, lábai jóval hosszabbak voltak, mint a mai rinocéroszoké, így minden bizonnyal lényegesen gyorsabban is mozogtak, mint távoli unokatestvéreik. A szakértők között még nincs egyetértés az ősi lények élőhelyeit illetőleg, egyesek szerint a mocsaras vidékeket kedvelték, míg mások úgy vélik, gyapjas testükkel a füves síkságokon érezték otthon magukat.

A csillagok között bizonyosan!

Monoceros csillagkép

Magyarországról télen látható csillagkép formájában az Egyszarvú, a Monoceros, amit Petrus Plancidus holland csillagász fedezett fel 1613-ban. A csillagkép a Tejúton helyezkedik el, az égi egyenlítő magasságában, a Sirisus, Procyon és Betelgeuse háromszögben.

Részei a kollektív tudattalannak is: élnek a mítoszok legendák mesék világában!

Mítoszok unikornisa

A legendák és mítoszok világából ismert szilaj, gyorsan elillanó, szinte láthatatlan Egyszarvú (latinul  unikornis, görögül monoceros, németül einhorn)  leginkább fehér lóhoz hasonlít. Fehérsége a Holdat szimbolizálja, illetve a szűziességet, a tisztító hatást mind lelkileg mind fizikailag, így az egyszarvú a tisztaság, igazság, bölcsesség és a spirituális egység szimbóluma. Szarvát hímneműnek, míg testét nőneműnek tekintik. Érdekessége még, hogy őzlába és oroszlánfarka van. A világ különböző részein kecske, kos, őz, bárány, rinocérosz, kígyó, cet, sárkány kereszteződéseként is megjelenhet, ám minden esetben csavart szarvval ábrázolják, amely a homloka közepéből nő ki. A hosszú, csavart szarv a legfőbb célra való irányulást, a mindenség középpontja felé csavarodó spirálist, a lét egyetlen célja körül keringő galaxisokat jelképezi. Az egyszarvút csak az láthatja meg, aki saját mélységeibe elmerülve teljes csendben van. Főként szűzzel ábrázolják, mely a Szellemre nyitott lelket szimbolizálja.

Az egyszarvú egészen az ókortól még napjainkra is hatással van. Szerepel a keresztény hiedelemvilágban, a buddhizmusban, a kínai mítoszokban, sőt az iszlámban is számon tartják, mint tengeri egyszarvút. Leginkább a középkor művészetére volt komoly hatással, de még jelenkorunk filmművészetében is felbukkan. Elsőként Arisztotelész, Plinius és Aelianus műveiben, majd a Bibliában is feltűnik.  

Unikornis ábrázolás az Indus-völgyi pecséteken

Első ismert ábrázolása az i.e. 2500 körül készült Indus-völgyi pecséteken található.
A kínai egyszarvú a négy szent állat egyike a sárkány, főnix és teknősbéka mellett. Az egyszarvú sárkányok a Ming dinasztiában (14-17. sz.) élték virágkorukat, de a kínai mitológiának már i.e. 2700-al a szerves rész volt, csaknem 20 fajt tartottak számon. A legnemesebb fajta mindközül a Qi-Lin, ami a két nemet jelöli: „Qi” a hím unikornis, „Lin” a nőstény. A hátán ötszínű a bőre, mint a főnix farktollazata is: fekete, fehér, kék, sárga, vörös. A Föld középpontjából szökken elő, de a megjelenése kiszámíthatatlan. A szerencse hírnöke, a nagy dolgok prófétája, ha megjelenik, egy különleges ember fog világra jönni (bölcs, császár stb.). A mitológia szerint az egyszarvú több mint 1000 évig él, így rendkívüli bölcsességre tett szert, a szárazföldi állatok királyának tartják. Hangja kellemes, járása kecses, oroszlán-sárkány-ló kereszteződése volt, homlokán szarvval. A korai időkben veszedelmes vadállatként tartották számon, tüzet eszik dühében, ám a jót a gonosztól meg tudja különböztetni. Később olyannyira nyugodt állatként ábrázolták, hogy a szarva már nem szaruból, hanem húsból volt, nehogy valamit megsebesítsen.

I.e. 2255 körül Shun császár egyik bírájának volt egy egyszarvú kecskéje, akit a tárgyalásokra mindig elvittek, mert az ártatlanokat békén hagyta, míg a bűnösöket megdöfködte. A Han időszakban a bírók székei mögé egyszarvú képeket festetettek, és i.sz. 3-4. században a bírók és a cenzorok sapkáin unikornis hímzés volt.( COOPER, Diana: „The wonder of Unicorns”, Findhorn Press, 2008)

Számos mítosz kapcsolódik az Egyszarvúhoz:

Az unikornis megtisztítja a vizet a kígyóméregtől

Egy legenda például arról szól, hogy egyszer egy kígyó mérgezte meg azt a forrást, amit az unikornis használ ivóhelyként. Ám az okos állat észrevette, hogy mérgezett a víz, és a szarvával megtisztította. Úgy tartják, hogy az unikornis szarva a harmadik szeméből nőtt ki, ebből fakadt gyógyító ereje. A szarv egyébként a hatalom, az erő, Isten kardjának és a spirituális megtermékenyítésnek (Szűz Mária) jelképe. Azt tartják róla, aki ebből a szarvból készült pohárból iszik, nem lesz beteg, és ha a szarvat porrá őrlik, minden mérget semlegesít. Így válhatott az unikornis szarv a gyógyászatban a mérgezés ellenszerének szimbólumává. Az ókori királyok gyakran használtak ilyet, legalábbis azt hitték. A legtöbbször azonban egy rinocérosz szarva vagy egy narvál agyara került a birtokukba. III. Pál pápa állítólag 12.000 aranyat fizetett egy „unikornis” szarváért.

LUINI, Bernardina: Prokrisz és az unikornis

Ovidius Metamorphoses-ében olvasható a történet Prokriszról, aki egyszarvúvá változik. Erekhtheusz király lánya, Prokrisz hűtlen lett férjéhez, Kephaloszhoz, aki erről tudomást is szerzett. Kephalosz Diana közbenjárására végül megbocsátott feleségének, sorsuk azonban nem fordult jóra. Kephalosz egy vadászaton tévedésből halálra sebezte Prokriszt. Prokrisz egyszarvúvá változik.Ebből ered, hogy az egyszarvút a Holddal is azonosítják.

DOMENICHINO: Szűz az egyszarvúval, 1602, freskó, Farnese kastély, Róma

Az egyik legismertebb mítosz szerint, ha egy szüzet visznek az egyszarvú tanyájára, a vadállat megszelídül, odamegy a lányhoz, fejét az ölébe hajtja és csak arra vár, hogy elfogják.

Egyszarvú az oroszlánnal

Keresztelő Szent János szerint, ha az oroszlán meglát egy unikornist, egy fa mögé bújik. Az egyszarvú a fába mélyeszti a szarvát, így a saját maga foglya lesz, és az oroszlán könnyűszerrel leölheti. A fa az Életfának a szimbóluma, így az unikornis nem áldozat, hanem megtermékenyíti a fát. Ezáltal új életet ad, és azonos a nemzettel is, mivel az egyszarvú az Életfa áldott gyümölcse is.

Egyszarvú barlang Herzbergben

A Harz-hegység erdejében élt egy öreg, okos nő, akihez az emberek tanácsokért és gyógyításért fordultak. Ez feldühítette a keresztény misszionáriusokat, így boszorkányságért feljelentették. A hatalmukat arra használták, hogy katonákat és szerzetesek kérjenek a frank királytól. Az öregasszonyt egy egyszarvú megvédte, elvakította szarvával a katonákat, míg az asszony felült a hátára. Egy papnak sikerült utolérnie őket, ám az asszony egy jelet rajzolt a levegőbe, és a papnak hűlt helye maradt, csak a ruhái emlékeztettek a létezésére. A katonák eltemették a pap maradványait és elnevezték a helyet Einhornhöhle-nek, vagyis az Egyszarvú barlangjának.

Hölgy az egyszarvúval faliszőnyeg sorozat

Az Egyszarvú sok művészeti alkotásban megjelenik a középkortól napjainkig, ezek közül a párizsi Cluny Múzeumban látható különleges faliszőnyeg sorozatot érdemes kiemelni, amely 1484-1500 között készülhetett Flandriában. A rajta szereplő címer alapján valószínűleg Jean le Viste nemesember megrendelésére készült a boussaci kastély részére. Évszázadokon keresztül elfeledve hányódott a kastélyban és csak 1841-ben fedezte fel újra az ismert írónő, George Sand, amikor egy egyéjszakás kaland erejéig Prosper Mérimée-vel találkozott a Boussac-i kastélyban. Az írónő a Jeanne című regényében is megemlékezett a varázslatos falidíszekről, majd ezt követően került 1882-ben a Cluny Középkori Múzeumba, Párizsba.

Az egyes darabok jelképrendszere elég összetett, így nehéz megfejteni. Elképzelhető, hogy az egyszarvú-szelídítő nemes szűz a szenvedélyeiről mond le valami sokkal fenségesebb ideáért egy szimbolikus aktus keretében (vagy épp ellenkezőleg!), de az is lehet, hogy itt valamilyen magasabb rendű, titokzatos hatodik érzék jelenik meg, ahogy az sem kizárt, hogy a testi vágyak (oroszlán) és az erkölcsök (egyszarvú) közti örök emberi küzdelmet követhetjük végig, bár az nem egészen világos, hogy ki győzött. Sőt, olyan is akad, aki az udvarhölgy és úrnője közt diszkréten kibontakozó leszbikus szerelmi szálra figyelt fel, és még ezen kívül is számos, néhol kissé elrugaszkodott elméletet találni az interneten, amelyeket nem feltétlenül kell komolyan venni, noha igen szórakoztatóak.

Mindegyik kép egy előkelő fiatal hölgyet ábrázol (vélhetőleg Tudor Mária francia királynét), aki egy hófehér, kecskeszerű unikornis, egy barátságosan mosolygó oroszlán, valamint egy komplett allegorikus állatsereglet társaságában végzi mindennapi teendőit valamiféle varázskertben. Az egyszarvú a tisztaság, a szüzesség jelképe, az oroszlán pedig a szilárdság, bátorság és állhatatosság szimbóluma.  Mindegyik kép háttere ún. mille-fleur (am. ezer virág), vagyis rengeteg fajta (főként mezei) virág vegyes kompozíciója kék vagy vörös alapon. (Az egyes virágok a középkorban mind saját, többrétegű szimbolikával bírtak!) A középponti fő alak (a Hölgy) mellett minden esetben jobbról egy oroszlán, balról egy unikornis látható – kik mintegy az udvarhölgy társai. Időnként egy szolgáló udvarhölgy is megjelenik a kompozícióban. Ezen túl a virágágyas hátterén különféle kis díszítő állatok figyelhetőek meg (mind-mind ugyancsak külön jelentéssel).

A képek eredeti sorrendje is vitatott, ha volt egyáltalán. Ha hallás– látás – szaglás – ízlelés – tapintás – a szív érzéke: a Vágy sorrendben tekintjük át őket, érzékelhető egyfajta fokozódás. A hallás és a látás nyugodtságát valamilyen izgalmi állapot váltja fel a közvetlenebb testi élményt okozó ízlelésnél, tapintásnál vagy épp a szerelmi gyönyör érzésénél.  Az érzelmi fokozódás legjobban az oroszlán és az egyszarvú testhelyzetén követhető nyomon: az orgonát hallgatva nyugodtan fekszenek, az ízes ételek hatására már két lábra állnak, a baldachin előtt pedig már szinte ágaskodnak. Az allegorikus állatok viselkedése teljesen megfelel az emberek viselkedésének is hasonló helyzetekben. Egy szép képet, vagy kellemes zenét órákig is tudunk nyugodtan élvezni. Nyugtalanabbá válunk azonban, ha kívánatos ételek illatát, netán ízét érezzük, nem beszélve a szerelmi mámor átérzéséről.

Hallás (L’Ouїe – udvarhölgyével egy organettón játszik);

Látás (La Vue – egy díszes kézitükröt tart az egyszarvú elé, amit a mitikus állat elégedett arckifejezéssel vesz tudomásul);

Ízlelés (Le Goût – édességet fogyaszt egy aranytálból, közben az egyiket ellopja egy majom)

Szaglás (L’Odorat – frissen vágott virágokat szagolgat)

 Tapintás (Le Toucher – megsimogatja az unikornis szarvát)

1. https://laabagnes.sensei.hu/wp-content/uploads/sites/56/2020/02/hlgy-az-egyszarvval-5.jpg6. A vágy – avagy a szív érzéke (Mon Seul Désir).

Ez utóbbi rengeteg vitára adott már alapot a művészettörténészek körében. A hölgy, a többi kárpiton egy aranyláncot visel, a Vágy képén viszont a kezében tartja azt egy doboz felett, miközben az egyszarvú és az oroszlán kétoldalt kinyitja a sátor ajtaját. Van rajta egy különös szöveg is: À mon seul désir – Egyetlen vágyam. Sokan úgy vélik, ez a kép a szív, a belső én megjelenítése, mások szerint azonban egyszerűen csak a szexuális vágyról szól, tisztelgés a testi szerelem előtt. További vélemények szerint az unikornis azt a középkori allegóriát jeleníti meg, amely szerint a szűzi szerelem a legvadabb szenvedélyeket is megszelídíti.

Hogy mennyire inspiratív ez a több mint 500 éves gobelin-sorozat, mi sem bizonyítja jobban, hogy számos más alkotásban is felbukkan, így többek közt Rilkénél a Malte Laurids Brigge feljegyzéseiben, kapott saját fikciós történelmi regényt Tracy Chevalier bestsellerszerzőtől, és aki figyelt, az még a Harry Potterben is kiszúrhatta.

„Harry Potter és a Félvér Herceg” (2009), 0:46:24 still, háttérben a „Hölgy és az Unikornis” faliszőnyeg

 

Ajánlott irodalom és felhasznált forrásmunkák:

• Chevalier, Tracy: A hölgy és az egyszarvú (Geopen Kiadó, 2004)
• Thomas P. Campbell: Tapestry in the Renaissance: Art and Magnificence (Metropolitan Museum of Art, 2002)
• Torday Aliz: Hölgy, egyszarvúval (Gondolat, Budapest, 1974)

• Még 29 ezer évvel ezelőtt is unikornisok szaladgáltak Szibériában

• file:///C:/doc/SAJ%C3%81T/PRIV%C3%81T/OPERATIV/2020/Mes%C3%A9l%C5%91-fejl%C5%91d%C5%91/Unikornis/Egyszarvu_Icon_Palfalvi_Reka2012.pdf

• Megfejtetlen rejtély egy mesés középkori falikárpiton