Új könyvemben bemutatom, hogy a világjárvány berobbanása óta zajló permanens válságok hátterében egy gazdasági-társadalmi korszakváltás zajlik és egy új világrend formálódik.
Az új világrendnek számos nevet adtak már a kutatók: Peter Drucker posztkapitalizmusnak (Post-Capitalism)[a], Manual Castells információs korszaknak (Information Age)[b], Charles Savage tudáskorszaknak (Knowledge Era)[c] nevezte, melyek nyomán a tudásalapú társadalom vagy a tudásalapú gazdaság (Knowledge-based Society, Knowledge-based Economy) vált leginkább elfogadottá. A gazdaság e gyorsan fejlődő ágához szorosan kapcsolódik az ún. kvaterner (negyedik) szektor, amely az információhoz és a tudáshoz szorosan köthető tevékenységeket fogja össze (pl. kutatás-fejlesztés, szoftverfejlesztés, üzleti tanácsadás).
Az „információs” jelzőt felváltó „tudásalapú” elnevezés mögött az a felismerés áll, hogy a gazdagodás elsődleges forrása egyre inkább az eredeti elgondolásokban, ötletekben megjelenő tudás korábbiaknál sokkal hatékonyabb kihasználása lesz.
A kibontakozó új világrend előképe virtuálisan jelent meg a nyolcvanas években, elkezdett széles körben keringeni a világhálón és egyre inkább meg akar nyilvánulni. A virtuális világ valódi erővé vált, amely a szélessávú kapcsolatokra, bizalomra, és együttműködésre tanít, elérhetővé teszi kollektív tudatunkat, és folyamatosan harmonizálja tartalmainkat. Ez a világ a kulturális kreatívok világa, az egyesült áramlatok világa, kifinomult és magabiztos nemzedékek jövőképe, a világháló világa.
A híres jövőkutató, Gerd Gerken[d] szerint ez a társadalom „már nem a pénzt fogja a középpontba állítani. Vagy lesz elegendő belőle vagy lényegtelenebb lesz, mert a menedzsment a fogyasztás és a gazdaságos termelés közötti növekvő összefonódás láttán főleg az információra, és az innovatív intelligenciára támaszkodik. Az eljövendő gazdaságban a pénz csak egyik eleme lesz az információ nevű új, központi nyersanyagnak.” Stephen Covey[e]pedig arra figyelmeztetett, hogy az új világrend a régihez képest ötvenszeres hatékonyság javulást eredményez, viszont ezzel egyidejűleg a korábbi munkahelyek 90%-át szükségtelenné teszi.
A jövőkutatók már a 90-es években földcsuszamlásszerű gazdasági-társadalmi változásokként vizionálták az ifjú és a tulok küzdelmének egyes fordulóit, tele káosszal és turbulenciával. Alvin Toffler[f] szerint ezek olyan változáshullámok, amelyek az utóbbi időkben a korábbi korokhoz képest elképesztő gyorsasággal alakulnak ki és egyre meredekebbek, azaz egyre radikálisabb változásokat hoznak magukkal.
- Az egyik pusztító erőjű hullám miatt évtizedek óta kongatják a vészharangot: ez a globális felmelegedés, ami immár visszafordíthatatlannak látszik s emiatt az emberiség létfeltételei meghiúsulhatnak a Földön. Mégis bénult tehetetlenséggel várnak a csodára, mutogatnak egymásra, ahelyett, hogy mindenki legalább annyit megtenne, ami rajta áll vagy bukik.
- Hatalmas hullámban érkezett meg a harmadik informatikai forradalom[1], amely lehetővé teszi végtelen mennyiségű információ nagyon gyors feldolgozásával a valóban releváns információk kinyerését. A robbanásszerű informatikai fejlődés által létrehozott mesterséges intelligencia elmossa a határvonalat a fizikai, digitális és biológiai szférák között, átalakítja a különböző tudományágakat, a gazdaságot.
Mindennapi működésünket nagyban befolyásolják a technológiai újítások. Különösen riasztó a digitalizáció és az innováció sebessége. Kibertámadások fenyegetnek kis- és nagyvállalatokat egyaránt és a robotikai forradalom következtében tömeges elbocsátások várhatók. Megváltoznak azok a vezetői képességek, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a cégek a tehetségeket megszerezzék, és a növekedést biztosítsák. Mély változásokat idéz elő a szervezetek irányításában az is, hogy már négy generáció tagjai dolgoznak a munkahelyeken, hiszen a baby boomer korosztály tagjai közül sokan 65 éves kor felett is aktívak maradak.[g]
- Elsöprő erővel tört ránk a koronavírus járvány, amely valódi „nagytakarítást” végzett. Amikor berobbant Kínában a járvány, Yuval Noah Harari történész professzor[h] figyelmeztetett, hogy talán az emberiség eddigi legnagyobb globális méretű válságával kell szembe néznünk. Azok a rövid távú sürgősségi intézkedések, amelyeket az emberek és a kormányok a járvány ideje alatt meghoznak, hosszú távon kihatnak majd egészségügyi rendszerünkre, gazdaságunkra, politikánkra és kultúránkra is.
A vészhelyzet felgyorsította a történelmi folyamatokat. Néhány óra alatt születtek meg olyan kényszerintézkedések, mint a karantén, az otthonról dolgozás, tanulás, a boltok, vendéglátóhelyek, szállodák, mozik, színházak, hangversenytermek lezárása, a nagyobb létszámú családi összejövetelek, rendezvények betiltása.
Kezdetben az emberek annyira féltek, hogy önként lemondtak alapvető emberi jogaikról és sokan alig várták, hogy hozzájussanak a vírus elleni vakcinához, aminek hosszú távú hatásait nem volt idő tesztelni. - A járvány megjelenése óta további cunami-szerű hullámokban az egymás hatását is felerősítő válságok: karantén, ellátási zavarok, háborús konfliktusok, menekültáradat, energiadrágulás, infláció, kilakoltatás, csődhullám a termelő és a szolgáltató, pénzintézeti szférában.
Érteni kell, azonban, hogy ezek a változáshullámok a történelmi léptékű korszakváltás ütközetének egyes szakaszai, a korszakváltás felszínen megjelenő tünetei!
Ezt a korszakváltást többféle elnevezéssel illetik: posztnormális társadalom, VUCA-világ, sőt a koronavírus járvány berobbanása óta BANI-világ[i]:
- A posztnormális korszak[j] az aránytalanságok világa. A hatalom, a gazdagság, az erőforrások aránytalan elosztása és az ezeknek az erőforrásoknak a felhasználására irányuló tényleges igény csak azzal az aránytalan erővel párosul, amelyet tudásunk és technikáink adtak számunkra, hogy elpusztítsuk azt a környezetet, amelytől jólétünk függ. Egészen tragikus kép vizionálható az előttünk álló évekre, amelyekben a természeti katasztrófák, a globális fegyveres és civilizációs konfliktusok együttes és szinergikus[2]hatásukban jelentenek különösen nagy fenyegetést az emberiségnek.
- Eleinte VUCA-világ elnevezéssel illették ezt az új korszakot. A VUCA egy mozaikszóa Volatile (gyorsan változó), Uncertain (kiszámíthatatlan), Complex (bonyolult) és Ambiguous (bizonytalan) szavak kezdőbetűiből. A hidegháborús időszakot jellemezték[3] eredetileg így, majd kiváló kiindulópontként szolgált a munka, a gondolkodás és általában a világ értelmezésének agilis és önorientált megközelítése szempontjából. Arra utal az elnevezés, hogy másra és máshogyan van szükség ebben az egyre bonyolultabb, ellentmondásosabb, kaotikusabb világban, ahol permanens válságokra, állandó meglepetésekre, folytonossági zavarokra és feszültségekre lehet számítani! Semmi sem működik már úgy, mint korábban, a régi, bevált módszerekre vagy nincs idő, vagy már hatástalanok.
A „komplexitás” időközben már káosszá fejlődött és a VUCA környezet is lényegesen megváltozott. Emiatt a VUCA-megközelítés és már nem ad hasznos választ korunk alapkérdéseire. - Újabban meghonosodott a BANI-világ elnevezés. A BANI is mozaikszó a Brittle (törékeny), Anxious (szorongó), Non-linear (nemlineáris) és Incomprehensible (érthetetlen) szavak kezdőbetűiből. Ami korábban változékony volt, az megbízhatatlanná, törékennyé vált. Az emberek már nem pusztán bizonytalannak érzik magukat, hanem aggódnak, szoronganak. A dolgok nem bonyolultak és összetettek, hanem ehelyett nemlineáris logikai rendszerek szerint működnek. Ami pedig korábban többértelműnek tűnt, az mára már érthetetlenné vált. A BANI disztópikus[4], sőt apokaliptikus szemléletnek tűnhet, noha az új helyzethez, a megváltozott világ jelenségeinek magyarázatához és értelmezéséhez kínál új terminológiát.
- A Brittle, azaz törékeny dolgokra nem támaszkodhatunk. A megbízhatónak, rugalmasnak vagy épp törhetetlennek tűnő dolgok is hirtelen, váratlanul leomolhatnak. A töréspont nem jósolható meg előre. A BANI világban egy törékeny rendszer jól működhet a felszínen, miközben valójában a végső összeomlás szélén áll. A rendszer törékennyé válása gyakran a profit maximalizálásának eredménye – és ez alapvetően az élet valamennyi területére igaz, így például a monokultúrás gazdálkodásra, amely nagy hatásfokkal zsigereli ki a talajt, sokkal sebezhetőbbé téve azt: egy kisebb hiba is veszélyeztetheti az adott növény betakarítását. Egy olyan világban, amelyben minden összekapcsolódik – ahogy az ma érvényes – az egyik országban bekövetkező katasztrofális esemény az egész bolygón zavart okozhat az élelmiszerellátásban, az energiaellátásban vagy a globális kereskedelemben. Kritikus rendszereink lényegében összefonódnak és hiányoznak a működésbiztos rendszerek. Ha az egyik alkotóelem meghibásodik, akkor az sok más rendszer dominószerű leállását eredményezheti.
- A mozaikszó Anxious, azaz szorongó eleme arra utal, hogy ebben a helyzetben egyre inkább tehetetlennek és döntésképtelennek is érezhetjük magunkat, mivel valamennyi választható opció rossz. Egy szorongó világban az emberek folyamatosan azt várják, hogy legközelebb milyen katasztrófa következik be. Hajlamosak passzívvá válni, hogy elkerüljék a potenciális rossz döntéseket. Kétségbeesettnek érzik magukat az elszalasztott lehetőségek miatt és azzal a rettenetes zsigeri érzéssel kénytelenek szembesülni, hogy olyasvalakitől függenek, aki könnyen lehet, hogy rájuk nézve negatív következményekkel járó döntéseket hozhat.
- A Non-linear, azaz nemlineáris a mozaikszóban arra utal, hogy az okok és a következmények már nem számíthatók ki előre. A 2020-as világjárvány eddig sosem tapasztalt válságot idézett elő a mérték, a hatókör, valamint a fertőzési és halálozási arányok tekintetében. Nemlineáris minták tapasztalhatók a klímaváltozás, a közgazdaságtan, a biológiai rendszerek, az egészségügy stb. terén is.
- Az Incomprehensible, azaz érthetetlen szó jelzi, hogy ebben a világban az egyes események, döntések és okok nemlineáris következményei úgy tűnnek, mintha nélkülöznének mindenfajta logikát vagy célt – egyszerűen érthetetlenek. Nem tudjuk felfogni az okot, mert lehet, hogy már rég elmúlt, vagy túlzottan rémesnek vagy nevetségesnek tűnik. Ez groteszkké teheti a dolgok elemzését, és egyszerűen értelmetlennek látjuk az egészet.
[1] A harmadik információs forradalmat Klaus Schwab, a davosi Világgazdasági Fórum alapítója nyomán széles körben „negyedik ipari forradalomnak” nevezik. Bojár Gábor szerint ez sokkal inkább tekinthető a harmadik forradalmi áttörés az informatikában a sokkal inkább tekinthető az informatikai fejlődés harmadik forradalmi átalakulásának. Az első informatikai forradalom 40-50 ezer évvel ezelőtt a tagolt beszéd kifejlődése volt, amelynek segítségével létrejöhetett az információ átadása és megosztása, amely lehetővé tette a törzsi viszonyok helyett a társadalmak kialakulását és az együttműködést az emberek között. A második informatikai forradalom az írással vette kezdetét, amely lehetővé tette az információ tárolását, megőrzését, az emberi civilizáció kialakulását.
[2] A szinergia (görögül συνεργία) olyankölcsönhatást, együttműködést, kölcsönös támogatást jelent, amikor érvényesül Arisztotelész azon megállapítása, hogy „az egész több mint részeinek összege”.
[3] 1991-ben az amerikai hadsereg bevezette a VUCA-t, mint fogalmat az új helyzetek leírására. Az új és ismeretlen helyzetek változékonyak, bizonytalanok, összetettek és kétértelműek. Más szóval: olyan helyzetek, amikor nem támaszkodhat a múltból bevált módszerekre. Azóta a koncepciót a vállalati világ átvette, hogy leírja jelenlegi, gyors változásaival járó világunkat, ahol a régi szabályok és dinamikák már nem érvényesek.
[4] A disztópia negatív utópiát, ellenutópiát, esetleg antiutópiát jelen, olyan elképzelt jövőképet, amiben a világ a jelenleginél rosszabb.
[a] Drucker, P. F.: Post-Capitalist Society (1994) HarperBusiness. New York
[b] Castells M.: The Information Age (1996) Economy, Society and Culture, Oxford: Blackwell Publishers
[c] Savage, C. M.: 5th Generation Management (1990), Digital Press. USA
[d] Gerken, G.: A 2000. év trendjei (1993) Az üzleti világ az információs társadalomban. Akadémiai Kiadó, Budapest.
[e] Covey Stephen R.: A 8. szokás – Az eredményességtől a kiválóságig (2010) Bagolyvár Könyvkiadó Budapest
[f] Toffler A: Hatalomváltás: Tudás, gazdagság és erőszak a XXI. század küszöbén (1993) Európa Könyvkiadó, Budapest.
[g] Himer Csilla – Szekeres Valéria: A magyar kkv-k kilátásai VUCA-környezetben
https://kgk.uni-obuda.hu/sites/default/files/VF2020/vf2020-1/150_vf2020-1_VF_kotet_I_2020.pdf
[h] Harari Y. N.: The world after coronavirus
https://www.ft.com/content/19d90308-6858-11ea-a3c9-1fe6fedcca75
[i] Stephan Gabmeier: BANI versus VUCA: a new acronym to describe the world
28. 07.2020 https://stephangrabmeier.de/bani-versus-vuca/
[j] The Perfect Postnormal Storm: COVID-19 Chronicles (2020 Edition) https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC8246122/